A KÉZMŰVESSÉG ALAPVETÉSE

A KÉZMŰVESSÉG ALAPVETÉSE
  1. A kézműves bort az alkotója a szőlőből az erjedés, a tisztulás és az érlelés természetes folyamatainak a elősegítésével készíti. A borműves beavatkozása kizárólag a bor fizikai jellemzőit illeti, a bor kémiai jellemzői spontán átalakulás eredményeképpen alakulnak ki. Ezen alapvetés alól a kén adagolása az egyetlen kivétel.
  1. A kézműves bor a termőhely leképezése. A kézműves bor őrzi a termőhelyi jegyeit, amelyek a talajszerkezetből és annak kitettségéből, a termesztett fajtákból, a termesztési formákból és a növények ápolásából, továbbá a bor készítés eljárásaiból állnak össze. Ezért a kézműves bor a termelő hosszú távon művelt ültetvényében termett szőlőjéből készül.
  1. A borműves a szőlő termesztésével és a bor készítésével elfogadja és megőrzi a természet egyensúlyát. Ennek megfelelően alakítja ki a termesztési eljárásait és üzeme működését. A borműves tudatosan, a legkisebb kibocsátásra és felhalmozódásra törekedve alkalmazza az energiahordozókat és vegyi anyagokat.
  1. A kézműves bor évjáratonként változó sajátosságokat hordoz, ízvilága csak azonos évjáratú házasítással őrzi meg kincseit. Az évjáratoktól független, egységes íz elfogadhatatlan, a kézműves filozófia tagadja az évjáratok házasítását.
  1. A kézműves bor ízvilágát a szőlő határozza meg, a bor ízét a fahordós érlelés csak feltárja és kiegészíti.
  1. A kézművesség csak a kiemelkedő termőhelyi adottságokkal együtt eredményezi a legfelső minőségi osztályt.
  1. A borműves küldetése a közízlés művelése annak érdekében, hogy a kiemelkedő minőségű kézműves bort a közízlés megértse, és a magáévá tegye. A borműves ezért küldi versenyekre a borait.
  1. A borműves szövetségesének és munkatársának tekinti a kézműves borkultúra követőit.

 

A tökéletesség az egyszerű dolgok kiemelkedő minőségű megalkotásában valósul meg.

Szakértelem

Közzétéve

2017. szeptember 5.

Szakértelem

Közzétéve

2017. szeptember 5.